A REFORMÁTUS EGYHÁZRÓL

Száz éve történt - A harangok a háborúba mentek

Írta: Natkó Zoltán 2017.

A Bessenyei-család vallásos buzgóságával, minden időben anyagi terhet nem ismerve segítette a berceli református eklézsiát. Már Széll Farkas, a Nagybesenyői Bessenyey-család története című munkájában leírja, hogy Bessenyei II. Boldizsár, az 1634-es esztendőben újra építtette a romladozó berceli templomot, valamint harangot öntetett bele. A történelem ennek a haragocskának a Boldizsár-harang nevet adta. A harang felirata latinul a következő volt: " Ego campana sum fusa ad gloriam Domini a Generoso Balthasaro Bessenyey de Nagy Bessenyő"

Ez a harangocska több mint háromszáz éven át hallatta hangját a keleti végeken, egészen 1944. november elsejéig, amikor is a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta a templom tornyát, a harang a mélybe zuhant, s darabokra tört. Öregek mondták nekem a kilencvenes években, hogy néhányan még őriznek a harang darabjai közül kevés "morzsát". Érdemes lenne felkutatni.

Az Árpád-kori kőtemplom a harmincas években. Tőle balra a Bessenyei szülőház,

alatta pedig a községháza látható a korabeli képeslapon.

A Bessenyei-család a Boldizsár-harangon kívül még egy másik harangot is adományozott az egyházközségnek. Az utolsó leszármazott, Bessenyei Lászlóné született Hegyesi Lujza adománya egy 700 Forintos harang volt. Hivatalosan 1897. szeptember 26-án szólalt meg Korocz József berceli lelkészségének második esztendejében, és a Katona György királyi mérnök által tervezett és Tarczal János pataki építőmester kezei által épített torony felszentelésének idején. Eme torony- és harangszentelési ünnepen jelen volt többek között falunk híres szülötte Görömbei Péter esperes is. A 300 kg súlyú harangot a nép Lujza-harangnak nevezte el, tömegénél fogva a Rétközben messze hallatta hangját. Ez a harang kereken húsz évig szolgálta a mindenható Istent, egészen az első világháború végéig. 1917. március 17-én a háború alkalmával elszállították. Ekkor vitték el az 1878-ban öntetett kb. 100 kg súlyú harangot is, amely anno Hegedűs József és neje Tóth Eszter adománya volt a hívek számára.

Az első világháború végeztével a megmaradt Boldizsár harang mellé -ami mellett végig kitartott a gyülekezet- 1921-ben egy "H"-hangú 301 kg súlyú harangot öntetett a gyülekezet Németországban. Felszentelése 1921. február 19-én volt. Érdekes volt a harang felirata: "Lujza elődömet a háború molochja nyelte el, engem a tiszaberceli itthon, és a Amerikában élő hívek szíve szült 1921-ben, Korocz József lelkész és Görömbei István gondnok idejében."

Ez a 301 kg súlyú harang a Boldizsár-haranggal együtt 1944. november elsején darabokra tört. Darabjaikból az egyházközség ismét harangot öntetett. Az államtól kapott 150 kg harangércet a gyülekezet egy vasárnap délutáni gyűjtés eredménye képen kiegészítette úgy, hogy 250 kg súlyú harangot csináltathatott, mely társával együtt ma is a templom harangszobájában lakik.

E két harang történetéről, a templom előtt sokáig álló kis harangocska illetve a Varga Anti bácsi, az egyháznak adományozott harangjának históriájáról (amelynek mása jelenleg a nyíregyházi tűzoltóságon szól és amely Natkó László munkája) legközelebb olvashatnak részletesen.

Natkó Zoltán 2017.

-------------------------------------------------------------------

Forrás:

Széll Farkas: A nagybesenyői Bessenyey-család története

Korocz László lelkész visszaemlékezései

Sárospataki lapok 1897. 754-55 p.

A Lujza harangról szóló tudósítás később itt is olvasható lesz.