A
Tiszaberceli Úri Kaszinónak
az ínségesek javára rendezett műsoros
táncmulatsága szombaton este zajlott le
az ottani "Hangya" vendéglő összes termeiben.
Egynegyed 9
órára gyűlt egybe
a helybeli és környéki intelligencia,
amikor Korocz László ref. lelkész
lépett
a függöny elé. Előbb az est
karitatív jelentőségét
méltatta, majd szellemes és
találóan csipkelődő konferanszban jellemezte a
szereplőket.
A nagy sikerrel
fogadott
bevezető után szétnyíltak a
függönyök és a helybeli műkedvelő
gárda jelesét adták
elő a "Pfefferné & Comp.«" című
egyfelvonásos bohóságot. A
címszerepben Horváth Margit exceliált,
aki rutinos előadó
készségével
általános
elismerést keltett. Háczay Bözsi pedig
mint Riza alakítója vitték sikerre a
darabot.
A férfi
szereplők: Nemess
György és Veress János sok derűt
keltettek.
Ezután
a helybeli
urakból alakult szextett mutatkozott
be két darab előadásával. A
kórust Bajzák Ernő karnagy tanította
be nagy szakértelemmel.
Az előadott darabok kidolgozása, a tiszta
intonálás, a helyes dinamikai
árnyalat megválasztása, a
betanítás és a szereplők zenei
intelligenciájának szép
bizonyítéka volt.
Balról jobbra: Veress János, Okolicsányi Lajos és Jancsó István egy korabeli fényképen
Kádár
István
kántortanító adott elő
néhány szóló
énekszámot cigányzene
kísérettel. Kellemes csengő orgánuma
nagyszerűen érvényesült a kitűnő
akusztikájú teremben. Nagy sikere volt,
ráadást is kellett adnia. Rövid
szünet után ismét a műkedvelők
léptek a
porondra, hogy előadják "A
báróné tekintetes aszony" c.
énekes egyfelvonásos
vígjátékot. A címszerepben Háczay
Bözsi mutatta be elismerésre
méltó színpadi
képességeit. A szobaleányt
Horváth Margit
játszotta üdén,
szépségének,
temperamentumának teljes ragyogásával.
Az öreg osztrák generálist
Soós Jenő
alakította
nagyszerűen, míg Nemess
György a
kapitány-szerepben hódított.
Pompás
figurák voltak: Kurucz Gyula mint őrmester, Veress
János mint tisztiszolga és
Kádár István mint
cigányprímás.
A gazdag
műsor
méltó befejezése volt
Okolicsányi Lajos
zongorajátéka, aki magyar
nótákat adott elő művészi
elmélyedéssel és rutinos technikai
készséggel. Nagy tapsvihar fogadta
előadását, s ráadást is
kellett adnia. Előadás
után Görbe kitűnő bandájának
muzsikája mellett táncra perdültek a
párok, s bizony
világos lett, mire
vége volt a táncmulatságnak.
A
nagyteremben
felállított asztalokra lassankint
előkerült
a súlyos batyuk tartalma a legpompásabb
ízes falatokkal. A marokkói
sáskák(akik
nem hoztak batyut) közöttük a
sajtó képviselői is dús
ellátásban részesültek,
különösen Okolicsányi Lajos uri
asztalánál, ahol e sorok
írójának is alkalma
volt megízlelni az Okolicsányi Lajosné
úrnő nagyszerű konyhájának
pompás termékeit.
A
mulatság
egyébként ékes
bizonyítéka volt Tiszabercel
és környéke zavartalan
társadalmi harmóniájának. A
megjelent úrhölgyek és
úrleányok
közül a következők neveit sikerült
feljegyeznünk:
Úrhölgyek:
Berzáczy
Mihályné, dr. Csuttkay
Istvánné,
Farkas Ernőné, Halmos Ernőné, özv.
Háczay Jánosné, Hornyik
Józsefné, Horváth
Józsefné,
Jármy Lászlóné,
Kádár Jánosné, Korocz
Józsefné, Korocz
Lászlóné, özv. Kurucz
Sándorné,
Marossy Bertalanné, Marsalkó
Gyuláné, Máthé
Lászlóné, vitéz
Mikó Bertalanné, özv.
Nemess Zoltánné, Okolicsányi
Lajosné, Romhalmy Jánosné, Scholtz
Oszkárné, Soós
Jenőné, dr. Veress Sándorné, Vertse K.
Andorné.
Úrleányok:
Balogh Joli, Graszszelly
Sári, Háczay
Böske, Háczay Vera, Horváth
Rózsi, Horváth Margit, Korocz Anna, Marossy Eta,
Marsalkó
Eta, Scholtz Putyi, Simák Gizi, Szigethy Mária."
Forrás: Nyírvidék, 1931. Január 20.
Fénykép: Részlet Jancsó István 50 részes fényképgyűjteményéből tul.:Natkó Zoltán
(Szó szerinti idézet)