KÖZÖSSÉGI ÉLET-NÉPRAJZ
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN NYOMÁBAN
A mondás úgy tartja, hogy gróf Széchenyi István szülőfalunkban is megfordult. Ha
ez így van, miért nem hirdeti ezt emléktábla, beszélő márvány? Hirdeti: az
emlékezet.
Nos a "legnagyobb magyar" nem díszes hintóval, ünnepélyes keretek között érkezett falunkba, hanem vízi úton, a Pannónia gőzössel. Nem meghívásra jött, jöttét a sors fintora intézte.
A Tisza szabályozása ügyében utazó Széchényi hajója elakadt, s útját már a Tiszán nem tudta tovább folytatni, kocsira száll.
Natkó Lászlóné anekdotájában egy későbbi, hasonló történetet ír le...
2022.02.16
BERCELI KÉZCSÓK A NEMZET CSALOGÁNYÁNAK
Mostanában gyakran elhaladtam egy patinás épület előtt Sóstón, a tó partján. Szinte mindennap elmentem mellette, összesen vagy tizenötször, míg teljesen véletlenül szembeötlött egy kis táblácska az épület falán.
Gondoltam, találok a
tábla alatt egy kis koszorút, hiszen ebben az
évben évfordulója volt a rajta
szereplő személynek. Semmit nem találtam. A
tábla Blaha Lujzának, a nemzet
csalogányának állít
emléket.
Eszembe jutott, hogy ezen a neves évfordulón
,szívem szerint kézcsókkal
üdvözölném a
művésznőt. Én már nem tehetem ezt meg,
viszont egy híres berceli embernek a múlt
században megadatott a lehetőség, hogy
székes fővárosunkban
kézcsókkal üdvözölje
nemzetünk énekesnőjét.
2020.11.07
A FALUJÁRÓ PÜSPÖK
Falunk olyan jelentős történelmi alakokat adott e hazának, akik méltán nyerték el az utókor megbecsülését és elismerését. Ilyen volt a Falujáró püspök néven ismert Farkas István is, akivel a ma élő idősek közül kevesen bár, de személyesen is találkozhattak a hősök emlékművének felavatásán, 1938. május 15-én. Nem árt megismernünk életét, munkásságát, hiszen bármelyikünk példaképe lehetne.
2020.04.11.
FARKAS PÜSPÖK VÉGRENDELETE
Falunk híres lelkésze Gonda Balázs, még nem is sejthette, hogy annak a gyermeknek, akinek 1879. augusztus 4-én a berceli kis templomocskában a fejére keresztvizet csorgatott, az Úr Isten egy nagy küldetést adott. Akit keresztelt, Ő maga is keresztelni fog, sőt egy egész egyházkerület vezetésére hívja el egykor az Isten.
Halála után előkerült mindkét
végrendelete. A családi végrendelet
mellett volt egy másik, az egyházkerület
lelkészeihez intézett végrendelete
(még 1938-ban készült), amely
többek között az alábbiakat
tartalmazza:
2020.04.05
TÉGLAGYÁRSIRATÓK TISZABERCELEN
Talán a nyereségesség hiánya, ennek az eltitkolása a dolgozók előtt? Vajon az elhibázott lépések vezettek a nyolcvanas évek végén a gyár megszűnéséhez?
Mindenki saját maga döntse el ezt...
A korabeli állapotokat festi le számunkra a Népszabadság cikkírója Rác T. János.
"Pereg a dob a tiszaberceli
téglagyár felett. Potom áron
először, vigye ingyen másodszor, így
sincs kuncsaft harmadszor. Magasról
nézvést még megvolna ez a
téglagyár. Itt az alapzat, ott a kemence, emitt a
színek, amott a sínek. Csak lejjebb ereszkedve
látni, hogy a bányatavak partján az
enyészet tenyészik.
A kemencefödémen bevarratlan műtéti sebekként éktelenkednek a bontóbrigádok ejtette lyukak, a lóvasút vágányhálózata elhagyatva és felszaggatva. Százhúsz méternyit már ki is árusítottak belőle..."
2020.04.04
SZEGÉNYSÉG ÉS BOLDOG BÉKEIDŐ
Ha valaki képet szeretne kapni községünk két világháború közötti társadalmi és gazdasági életéből, annak különösen ajánlom elolvasásra a Nyírvidék című újság egyik újságcikkét 1936-ból.
Ennek az igen
érdekes tanulmánynak az
írója szembeállítja a
kölcsönből
élő, mélyszegénységben
lévő,
dolgozni akaró parasztság
kilátástalanságát, a
nyíregyházáról a berceli
"fürdőparadicsomba" fürdővonattal
kijáró
értelmiség kivagyiságával.
Volt-e hát kitörési
lehetősége és
akarata ebből a helyzetből falunk népének?
Számomra a választ a cikkben
Görömbey Ferenc
adta meg:
"... Nem kell nekünk kisgazdapárt, meg vagyunk
elégedve mi a vezérrel!
...Én voltam a Független Kisgazdapárt
elnöke,
de aztán jobb belátásra
gyüttem, minek a sok
párt, minek a széthúzás,
amikor mi meg
vagyunk elégedve a Vezérrel, mert
Gömbös Gyula
is azt akarja, amit mi. Az egész független
kisgazdák
beléptünk a Nep-be, aminek Német
Gusztáv
kisgazda az elnöke. Azóta, tetszik tudni, nem esik
itt
szó politikáról."
2018.01.27
ISTENI ELHÍVÁS A PAPI ÉLETRE
Egy gyermek a református temető felé sétált. Hóna alatt könyv, szemében könnyek, lelke feldúlva.
Szülei református gimnáziumba íratták, de nem akarják visszaengedni szeretett sárospataki iskolájába. Ekkor hirtelen furcsa dolog történik. A gyermek közelében lecsap egy villám. Lépteit megszaporázva, könnyes szemmel szalad haza, apja elé áll és ezt mondja:...
2018.01.26
DALOLT A SZENT IMRE DALKÖR
Egy berceli dalosünnepre hívom ezúttal a kedves olvasót. Miért is szóljon a dal?
"hadd szóljon a dal, zengve, harsogva. Harsogjon túl a szomorú trianoni határokon hadd hallják odaát sínylődő magyar véreink, hogy mi egy szebb jövő reményében kultiváljuk a dalt... Tehát daloljatok, mert addig lesz magyar a magyar, míg bátran és bízva zeng a dal!"
2017.11.12
EGY ELFELEDETT GÖRÖMBEY
Kótajban, a római katolikus templom előtti téren áll egy szobor. Háborús hősi emlékmű ez, amely egy első világháborús magyar honvéd alakját ábrázolja, aki bal kezével kürtöt fúj, jobb kezében pedig egy puska látható.
A szobor alkotója községünk szülötte, Görömbey Imre szobrász, restaurátor. Engedjék meg, hogy a művész halálának 50. évfordulója alkalmából egy, a Berczeli Naplóban régebben megjelent írással rövid ízelítőt adjunk életéről, munkásságáról, néhány alkotásán keresztül bemutatva e termékeny életutat, amelynek minden pillanatát a hazaszeretet szőtte át.
2017.11.09
BERCELI KÜLDÖTTSÉG A PÜSPÖKI SZÉKHELYRE
1938. Február 8-án egy két főből álló küldöttség indult Miskolcra, a református püspöki székhelyre. Korocz László és Veress János díszpolgári cím átvételére kérte fel Farkas István püspököt, -olvashatjuk a korabeli sajtóban.
"... Mondjátok meg odahaza e találkozás visszhangjaként azoknak, akik küldöttek titeket, ha erőt ad az Isten, élő szóval fogom elmondani közöttük örömemet. Jelentsétek, hogy az üzenet nekem parancs lesz!"
2017.11.09
AZOK A HÍRES BERCELI MULATSÁGOK
Nagy élet volt Bercelen a két világháború között. Erről tanúskodik egy újságcikk.
A Nyírvidék című folyóirat korabeli száma olvasásakor szinte szemünk előtt látjuk a mulató nemeseket, akik az "ínségesek javára" gyűjtenek táncmulatságuk hevében.
2017.11.06
MESEMONDÓK NYOMÁBAN
Ki ne hallott volna már Benedek Elekről, a híres mesegyűjtőről és meseíróról, akinek magyar népmeséin gyermekek százai, sok fiatal generáció felnőtt.
Viszont Ortutay Gyula néprajzkutató, mesegyűjtő, az államosítás alatti vallás- és közoktatásügyi miniszter neve már nem cseng olyan fényesen népünk körében, holott a múlt század első felében községünkben néprajzi és mesegyűjtést végzett.
GYÁR ÁLLOTT, MOST KŐHALOM
100 éves (lenne) a tiszaberceli Téglagyár
Ha egy messziről jött idegen, a múlt században településünkre utazott, s mondjuk utazásához a kisvasutat választotta, akkor nem igen okozhatott számára problémát, hogy hol is kell leszállnia, hány megállóra van még Bessenyei szülőfaluja. Nem bizony, hiszen ha a zakatoló kisvonat ablakából idejében kitekintett, egy hatalmas kémény mellett elhaladva már készülődhetett is a leszállásra, örömmel nyugtázhatta: megérkezett...
DIKTÁLÓS HALOTTI ÉNEKEK
Szoboszlai József református diktálós énekei évtizedekig zengett népünk ajkán a virrasztolás vagy a temetések alkalmával...
GYERMEKKORI VISSZAEMLÉKEZÉSEIM
Kató Jánosné, Erzsike néni írása a múlt század elejére kalauzol bennünket.
Szüleim házához nem messze volt a malom mindennap elmentünk a vízcsorgó alá pocsolni, jó kis meleg vízben. Ami a mostani tüzép helyén volt. Mindig benéztünk az olajütőbe az ajtó mindig nyitva volt...