KÖZÖSSÉGI ÉLET-NÉPRAJZ
(Görömbey Imre 1900. Július 24 Tiszabercel-1967. November 10. Budapest)
Kótajban, a római katolikus templom előtti téren áll egy szobor. Háborús hősi emlékmű ez, amely egy első világháborús magyar honvéd alakját ábrázolja, aki bal kezével kürtöt fúj, jobb kezében pedig egy puska látható. A busz ablakából éveken keresztül megcsodáltam, de arra gondolni sem mertem, hogy ez a szobor egy tiszaberceli származású, a szülőfalu által egy méltatlanul elfeledett szobrászművész alkotása.
A szobor alkotója községünk szülötte, Görömbey Imre szobrász, restaurátor.
Engedjék meg, hogy ezúttal rövid ízelítőt adjunk életéről, munkásságáról, néhány alkotásán keresztül bemutatva e termékeny életutat, amelynek minden pillanatát a hazaszeretet szőtte át.
Görömbey Imre 1900. július 24-én látta meg a napvilágot Tiszabercelen. Édesapjától Görömbey Sándortól –aki mellesleg katonatiszt volt- szigorú neveltetést kapott. A család korán Nyíregyházára költözött, ahol több lehetőség volt tehetségének kamatoztatására.
A főhadnagy Görömbey korán beíratta fiát a nyíregyházi Polgári Fiúiskolába, ahol hamar kitűnt kézügyességével, rajzból és kézimunkából jeles osztályzatot kapott.
Az Iparművészeti Iskolában tanult, ahol 1919–1921 között Mátrai Lajos növendéke volt. Díszítőszobrászati munkákat is végzett. 1930-ban részt vett a Lechner Ödön-szoborpályázaton,1933-ban kitüntető elismerésben részesült az I. világháború hős tüzérei emlékmű-pályázaton. Később a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat díszítőszobrász stúdiójában dolgozott, számos fővárosi szobrot, épület-homlokzatdíszt restauráltak irányításával, közreműködésével.
Kültéri szobrokat készített többek között Nyíregyháza, Kótaj, Mezőcsát, Tatabánya , Bogyiszló, Jászapáti, Dombrád települések számára. Ezek közül ismerjünk meg néhányat.
Jászapáti számára 1923-ban egy első világháborús emlékművet készített. A szobor ünnepélyes leleplezésére november 11-én került sor. A szobor egy katonát állít elénk, aki bal térdével egy fatörzsre támaszkodik. Az emlékművön közel háromszáz hős nevét örökítették meg. A díszes vaskerítés és a kővázák már hiányoznak, a nevek sajnos már olvashatatlanok.
Tatabányán, a hajdani bánhidai községháza előtti Kossuth téren áll a művész Hősök szobra című alkotása. Állítatásáról már 1924-ben határozat született, de pénzügyi nehézségek miatt csak a tervek csak 1926-ban készültek el. Végül a bronzból és kőből készült katonát megformáló szobor egy évvel később, 1927-ben került felavatásra az I. világháborúban elesett bánhidaiak emlékére. A katonaszobor talapzatán látható egy emléktábla is, amin a Trianoni áldozatok névsora olvasható. Ez a szobor művész talán leghíresebb alkotása.
Tatabánya, Hősök szobra
1925-ben Görömbey saját műteremhez jutott. A források alapján itt készülhetett a Mezőcsáton álló két alakos szoborcsoportja, amely az első bronzból készült munkája. A hősök terén a templom parkjában álló I. világháborús emlékművet 1928-ban adták át. A kő talapzaton 5 méter magas obeliszk áll, azon a bronz turul, előtte két személyt ábrázoló szoborkompozíció. Két alak két katona: az egyik öreg, a másik fiatal, szimbolizálva az egymásrautaltságot. Koroknay Gyula, Görömbey Imre nagy méltatója így ír erről: „Alapgondolata emlékeztet Kisfaludi Strobl nyíregyházi Hősök emlékművének egyik mellékcsoportjára. Kisfaludi Stroblnál az öreg szülő fogja fel a golyótól talált, hátrahanyatló katonafiát, Görömbey művén a legényszámba menő fiú fogja fel a golyótalálta apát. Görömbey azonban többletet tud nyújtan. Míg a hátul álló fiatal baljával nyúl a lehanyatló dereka alá, a jobbjával egyidejűleg átveszi a fegyvert, melyet a haldokló már alig tart”.
A bronzszoborba bele van vésve „Krausz Ferencz budapesti bronzöntő”. Az obeliszk tetején található turul madarat a XX. század közepén eltávolították. Közel 40 év után, 1991-ben, egy helyi iparos jóvoltából került vissza helyére.
A Kótajban álló mészkőből készült szobrot 1924-ben állították fel a község központjában a Hunyadi utcán a római katolikus templom előtt. A kőből készült szobor szintén első világháborús emlékmű. A talapzaton katona, balra fordulva kürtöt fúj. Mozgalmas jelenet, pontosan kidolgozott felszerelés, pontos mintázat jellemző rá. A megkopott mészkőre viszont ráférne egy csiszolás, hogy eredetei állapotát visszanyerje.
A kótaji szobor is Görömbey alkotás
Nehéz lenne bemutatni a művész minden alkotását, de úgy gondolom, hogy e néhány emlékmű bemutatásával közelebb kerülhettünk egy olyan személyiséghez, aki valódi és önzetlen díszpolgári lelkülettel, hírnevet szerezve szolgálta szülőfaluját, s művészetével hazáját.
Úrnafülkék a temetőben. A kép bal alján a kis kép közepén az üres 308-as fülke látható.
Örök nyugalomra 1967. novemberében helyezték Budapesten a Farkasréti temető 308-as jelű fülkéjében. Sajnos ott jártamkor már e fülkét üresen találtam, jó harminc éve nincs az urna megváltva, leszármazott nem jelentkezik, a temető 70000 Forint árat kér a megváltásért.
Talán egyszer elérjük majd, hogy szülőfalu szobrot állít a szobrásznak, a művész hamvai pedig egy sötét raktárból visszakerülnek majd a temetőbe, a nemzet „halhatatlan” nagyjai Bartók Béla és Latabár Kálmán mellé.
Megjelent a Berczeli Naplóban
Natkó Zoltán
Forrás:
Magyar
Életrajzi
Lexikon III.
261.p.
Koroknay Gyula: Somogyi Sándor és Görömbey Imre. SZSZBSZ 563.p.
Fénykép: a szerző felvétele