KATOLIKUS EGYHÁZRÓL

Natkó Zoltán: Egyházi emlékeink nyomában

Nevezetes esemény helyszíne volt 2007. augusztus utolsó vasárnapján a templombúcsú alkalmával, a római katolikus plébánia épülete. A századokat megélt kúria levéltári szobájában Sári András plébános megnyitotta az egyházközség közel 700 éves történetét bemutató egyháztörténeti kiállítást.

A gyűjtemény létrehozásának gondolata nem új keletű. Már 2004-ben, a templom felszentelésének 90. évfordulója alkalmával felmerült egy népi áhítatgyűjtemény megteremtésének gondolata. Megérintett bennünket a múlt, és rádöbbentünk arra, hogy tennünk kell annak érdekében, hogy gyermekeinket, unokáinkat is megérinthesse. Arra gondoltunk, hogy az amúgy is üresen álló plébánia épületben be kellene rendezni egy szobát a berceli katolikusok népi áhítatához kapcsolódó tárgyakkal, ereklyékkel, illetve magát az egyházközség történetét feldolgozó tárlat kialakítása is tervbe jött.

A gondolatot tettek követték. Néhányan összefogtunk s gondnok úr vezetésével helyreállítottuk a papi dolgozószobát, helyére kerültek a szekrények, tárlók, asztalok, már csak a kiállítandó anyag rendszerezése maradt hátra, amit 2007 tavaszán végzett el e sorok írója.

A kiállítás 2007. évi megnyitása az egyház történetének nevezetes évszámaihoz köthető. A második világháborúban felrobbantott templom újjáépítése kerek 60 évvel ezelőtt kezdődött meg. Az építés a nehéz gazdasági helyzet és az államosítás következtében tíz esztendeig tartott, 1957-ben vagyis éppen 50 évvel ezelőtt fejeződött be. Ezek a nevezetes évfordulók adták számunkra az igazi lendületet ahhoz, hogy a templomban, a plébánián megtalálható értékes anyagból egy szerény gyűjteményt kialakíthassunk, és azt a nagyközönség számára is megnyissuk.
A kiállítás anyaga igen sokrétű. A terembe belépő látogató a középen elhelyezett tárlókon találja az egyházközség történetét bemutató tanulmányt, képekkel, korhű levéltári anyaggal illusztrálva, a helyben szolgált plébánosok névsorát napjainkig, a templom alapító okmányának másolatát 1914-ből, és ennek bővített formáját 1957-ből. Szintén itt vannak elhelyezve a korabeli latin és magyar nyelvű szertartáskönyvek, a lelkész munkáját segítő kézikönyvek, az egyházi számadáskönyvek, postakönyvek, és az anyakönyvek egy része. Ez utóbbiak megtekintése mindig nagy örömmel tölti el az ősök után kutató látogatókat. Különösen nagy eszmei és tudományos értékkel bír a szintén itt kiállított Iskolaszéki Jegyzőkönyv, amely az egyháztanács üléseit, döntéseit tartalmazza, így az 1913-as és 1914-es esztendő templom építésére vonatkozó adatait is. Néhány levéltári dokumentumot a sérülés kivédése érdekében üveglap alatt helyeztünk el. Ezek közül érdekes történeti forrás Gondos plébános az amerikai hívekhez küldött levele, melyben adományokat kér a templom belső berendezésének támogatására. A levél Amerikát megjárva az ottani adományozó hívek nevével és adományok összegével tért haza a gyülekezetbe. A helyiség falain elhelyezett tárlókban fényképek vezetik végig a látogatót a múltból a jelenbe. A községünkben szolgált lelkészek képeinek, Bajzák Ernő kántortanító Szent Imre dalkörének, a felrobbantott és újjáépített templom képeinek megtekintése sokak szemében könnyeket fakaszt. Ha időnk engedi két képeslapnál érdemes elidőzni. Az egyiken az a középkori gótikus templom látható, amelyet a reformátusok 1550 körül használatba vettek, s amely 1944. november elsején szintén a háború pusztításának áldozatává vált. A képen a templom szomszédságában a Bessenyei ház és a régi községháza látható. A másik, szintén 1934-ből való képeslapon pedig az 1914-ben felszentelt templomunk látható a plébánia épülettel együtt. A kiállított közel 120 kép közül a legrégebbi 1914-ből való. Az egyház elöljárói lóháton, a falu szélén várják a templom felszentelésére érkező püspököt.

Külön érdekessége a gyűjteménynek Dr. Csák Kálmán egykori esperes-plébános az eklézsia történetét 1332-től egészen 1959-ig bemutató munkája a Historia Domus. A szerző rangos adatokat szolgáltat a település történetére vonatkozóan is szinte havi bontásban, különösen az 1945 és 1956 közötti időszakról. Tudvalévő, hogy ezekről a nehéz évekről, a háborúról, az államosításról, az 56-os forradalomról nem bővelkedik írásos dokumentumokkal, forrásokkal településünk története. Ez a mű ebben a tekintetben is hiánypótló munka.

A kiállító teremben találunk még Mária szobrot, a régi templomoltár szobrai közül kettőt, a papi miseruhák közül néhányat, illetve egy hatalmas méretű festményt, amely templomunk védőszentjét Szent Lajos francia királyt ábrázolja, ahogyan térden áll a megfeszített Jézus keresztje előtt. Ez a festmény egykor templomi oltárkép volt a szentélyben. A kiállítás szerves részét képezi egy folyamatosan adományokból gazdagodó gyűjtemény, amely a mindennapi imaéletbe, a népi áhítat világába kalauzolja a látogatót. Imakönyvek, szertartáskönyvek, énekeskönyvek gyűjteménye ez, amelyet a hívek folyamatosan gyarapítanak. Ez a tárló a közeljövőben Mária képekkel, feszületekkel, rózsfüzérrel és hagyatékokkal gazdagszik majd, a hittanosok nemrég elkezdett gyűjtőmunkája segítségével.

A kiállító terem melletti szobában, tervbe van véve egy helytörténeti gyűjtemény kialakítása is, ahol a látogató bepillantást nyerhet majd szülőfalunk Tiszabercel történetébe, a község gazdag múltjába és fejlődő jelenébe. A gyűjteményt a megnyitása óta száznál is több látogató tekintette meg. Nagy örömünkre szolgált, hogy 2007. október 4-én délelőtt, Gliba Lászlóné Piroska vezetésével, a Tiszaberceli Nyugdíjas Egyesület és az Idősek Klubja tagjai is megtiszteltek bennünket és megtekintették tárlatunkat. Az idősek nagy érdeklődéssel hallgatták végig az egyházközség és a gyűjtemény történetéről szóló kis bemutatót, majd pedig saját kezükkel is megérinthették a kiállított kegytárgyakat, könyveket, imakönyveket, szobrokat, fényképeket, vagyis magát a történelmet.

(A gyűjtemény 2015-ig látogatható volt, hiszen e sorok írója gondozta. Mivel a plébánia épületet bérbe adták egy helyi vállalkozónak, így a látogathatóságról (2017 ősze) nem tudunk információt adni)