ADATOK GONDA BALÁZS LELKÉSZRŐL
KIÁLTÓ KÖVEK A "BERCZELI" TEMETŐBEN
Településünk egykori református lelkészének, -Gonda Balázsnak- méltatását ezúttal egy, a Sárospataki Lapokban megjelent sírkőavatási ünnepély leírásával folytatjuk.
Sajnos sírkövét -amelyet hívei állíttattak- már nem találjuk meg a "régi" református temetőben. Bár síremléke az idők folyamán megsemmisült, sírja jelöletlen volta miatt már fellelhetetlen, de emléke pedig a "mindenki Balázs bácsijának" életének, tetteinek ismét felfedezésével örökké él, élhet szívünkben.
A MINDENKI BALÁZS BÁCSIJA
Gonda Balázs lelkész, egy számunkra kissé elfeledett, de korának híres személyisége volt. A berceli református eklézsia élén eltöltött évtizedek alatti ténykedéseiről -főleg méltatásokat-, a korabeli lapokban bőven lehet olvasni.
Az 1881-es tavaszi tiszai-árvízek idején kimagasló munkájáért Magyarország miniszterelnöke a "legfelsőbb elismerésben részesítette" Halála után egyházmegyéjében igen szép formában megemlékeztek életéről, munkásságáról
EGY CSODÁLATOS GYÓGYULÁS
Százötven esztendővel ezelőtt a kor egyik járványa a kanyaró volt. Az akkor halálos kór Bercelen a paplakot sem kerülte el. Gonda Ilonát, a tíz éves berceli kisleányt otthonában gyógyította a kor homeopátiás doktora. Gyógyulásáért egész életében hálás volt a teremtőnek. Felnőtt korában a fővárosban árvaházat szervezett a gyermekek számára.
A fővárosi árvaházról legközelebb, a berceli református eklézsiát felvirágoztató, Gonda Balázs tiszteletes kislányának a csodálatos gyógyulásáról pedig ezúttal, a Természet-Gyógyász című korabeli folyóirat írójának a tollából olvashatnak.